"Hét falu - egy hálózat"



"Úgy gondoljuk, hogy a 2010-es évben zajló telepfelszámolási programban elindult folyamatok már bizonyították, hogy nagyon fontos minden olyan kezdeményezés, amely a hátrányos helyzetben élőket segíti. Tudjuk, hogy a rövid távra szóló programok sikeressége sokszor megkérdőjelezhető, ezért megelégedettséggel nyugtáztuk, hogy a most útjára induló közel három éves projekt reményeink szerint biztosítani fogja a kitűzött célok elérését mind a hét településen." (Lakatos István, siroki polgármester, 2011) 


Az akcióterületről és a célokról 

Az európai uniós forrásból finanszírozott pályázati kiírás (TÁMOP 5.1.3) célja volt "az egymásba fonódó területi és társadalmi hátrányok következményeinek, a szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklése, továbbá a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása azzal az eszközrendszerrel, amelyet a szociális és közösségi munka, a lakosság aktív részvételén alapuló tervezés együtt nyújthat". Csak hátrányos helyzetű települések, illetve hátrányos helyzetű kistérségekben lévő települések pályázhattak, ennek megfelelően kellett összeállítani a legalább 5 településből álló és legalább 5000 fős "akcióterületet", ahol a projekt megvalósult. 

Célunk volt, hogy olyan akcióterületet alakítsunk ki Heves megyében, amely méreténél fogva közlekedési szempontból összekapcsolható, szakmailag áttekinthető, ahol együttműködések generálhatók. Sirok bevonása alapvető fontosságú volt, mivel a SZETA Egri Alapítványa korábban telepfelszámolási programot valósított meg a községben, így nem voltunk ismeretlenek. Az "akcióterület" egy másik településén, Egerbaktán szintén dolgoztunk korábban: komplex szociális és munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtottunk, elsősorban roma tartós munkanélküliek számára. Projektünkben  három kistérség  hét települése tartozott. 

Az Egri kistérség szélén fekvő 1500 fős Egerbakta észak-nyugati irányban a kistérség utolsó települése, amely a másik két érintett kistérség (Bélapátfalvai és Pétervásárai) találkozásánál helyezkedik el. Az akcióterület része volt Szajla, Terpes, Sirok (Pétervásárai kistérség), Hevesaranyos, Bükkszentmárton, Szúcs (Bélapátfalvai kistérség). Egerbakta a 10 kilométerre lévő megyeszékhely, Eger vonzáskörzetében fekszik, de nem tartozik a jómódú falvak közé. Sirok a Pétervásárai kistérség dél-keleti csücskében, Egerbaktától 10 kilométerre helyezkedik el, Szajla és Terpes Pétervásárához kapcsolódnak. A hét falu népessége összesen 5874 fő volt 2010-2011-ben. Helyi becslések szerint a lakosság negyede cigány; arányuk településenként 15-35 százalék között változik. A leszakadó falvakba bezáródott az alacsony iskolai végzettségű lakosság, az egyes településeken belül is teljesen elszigetelődtek a mélyszegénységben élők. Egyre erősebb a gettó-hatás, melynek tünetei az illegális megélhetési stratégiákban, a gyerekek iskolai lemorzsolódásában, a korai gyerekvállalásban, a deviáns magatartási formákban jelentkeznek.

A "Hét falu - egy hálózat" projekt átfogó célja volt, hogy ezen a hét településen komplex segítséget nyújtson a mélyszegénységben, kirekesztettségben élők  hátrányainak csökkentéséhez, közösségi felzárkóztatásukhoz, a helyi társadalom dinamizálásához, a települések fejlődéséhez. Ennek érdekében célunk volt a helyi társadalmi csoportok közötti együttműködés fejlesztése, a lakosság aktivizálása, különböző közösségi programok szervezése, generálása. 


Tevékenységek, projektelemek 

Közösségi szolgáltató terek ("Hét falu" közösségi házak) létrehozása és működtetése mind a hét településen. Itt összpontosultak a szolgáltatások, a programok, a projekt különböző tevékenységei. 

A mélyszegénységben élő családok helyzetének javítására komplex eszközrendszert alkalmaztunk. Felmértük a családok társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetét, szociális és munkaerőpiaci kompetenciáit, szükségleteit, majd szolgáltatási szerződést kötöttünk velünk, és fejlesztési terveket készítettünk (a gyerekeket is bevonva). A fejlesztési szakaszban az egyéni szociális munka módszerével dolgoztunk (a folyamatért a mentorok feleltek), kisebb-nagyobb sikerrel, de együttműködve a helyi szakemberekkel. A fejlesztési tervekhez csoportos és közösségi tevékenységek kapcsolódtak: felzárkóztató és munkaerőpiaci képzés, munkapiaci készségek fejlesztése, pályaismeret-bővítés, informatikai és kommunikációs készségfejlesztés, háztartási/életvezetési praktikák, családi közösségi programok, közösségi akciók. Tanodai foglalkozások, animált tevékenységek a gyerekek részére.

Helyi humánerőforrás fejlesztés minden települést érintve. A kistelepüléseken, illetve a kistérségekben dolgozó humán szakemberekből "szakmai műhelyt" szerveztünk,  amelynek keretében havonta egynapos képzést tartottunk. A műhelyek programját a tagok alakították (fókuszában az esetmegbeszélés, a szupervízió, az esetkonferencia álltak). A szakmai csoport tagjai három készségfejlesztő tréningen, két tanulmányúton vettek részt, közösségi programokat szerveztek és részletesen felmérték a helyi szükségleteket.

Lokális társadalomfejlesztés minden településen. Célunk volt a helyi civil szervezetek, egyéb informális közösségek, kistérségi szereplők aktivizálása, erőforrásaik feltérképezése, közösségi tevékenységük dinamizálása, együttműködésük erősítése, forrásteremtő kapacitásuk bővítése (elsősorban képzésekkel és mentori segítségnyújtással). A helyi közéleti szereplők, szerveztek bevonásával megalakultak a civil műhelyek, illetve a civil kerekasztalok. A műhely tagjai tréningeken és tanulmányutakon vettek részt, helyi és az akcióterület egészét érintő programokat, akciókat szerveztek és valósítottak meg.

„A hét „Hét falu” közösségi ház önkormányzati tulajdonban volt, a projekt keretében felszerelték őket, kialakították az infrastrukturális hátteret, finanszírozták a működési költségeket. A házak folyamatos nyitva tartással (hétköznap 9–17 óra között) fogadták az ügyfeleket, de esténként és hétvégeken is helyet adtak különböző programoknak. A settlementek alacsonyküszöbű szolgáltatásokat (elsősorban szociális ügyintézést, az információnyújtást és tanácsadást) biztosítottak, az igénybevételnek nem voltak feltételei. A megvalósítók szerint a settlement ház az a kiindulási pont volt, ahová a kapcsolatfelvétel, a terepmunka során „bevitték” az embereket, s ha már „bent voltak”, megkezdődhetett velük egyfajta szociális, közösségi munka. Olyan szabad térként értelmezték a közössé- gi házat, ahol vannak ugyan szervezett programok, de fontosabb, hogy oda bármikor, bárki bemehet. Példa erre a hevesaranyosi közösségi ház, ahová a közmunkások ebédszünetben bejártak pingpongozni, és az őket ellenőrző polgármester is csatlakozott néhány alkalommal. A gyerekeik iskola- vagy óvodabuszát váró bükkszentmártoni szülők délutánonként a közösségi házban beszélgettek legalább a gyerekek megérkezéséig. Minden találkozás, „belépés” lehetőséget nyújtott a folyamatos kapcsolattartásra, a különböző problémák megbeszélésére. A közösségi házakban különböző klubok, csoportok működtek (kézműves, ifjúsági klub, praktika klubok), délutánonként a gyerekeket fogadták; ezek fontos eszközei voltak a projekt más tevékenységeibe történő bevonásnak is (pl. pályaorientációs tréningek, felzárkóztató és OKJ-s képzések, civil műhely). A közösségi házaknak településenként közel azonos heti programot alakítottak ki (ezek egészültek ki egyedi, alkalmi programokkal).” 

(Forrás: Áttekintés a szegénységben élők társadalmi befogadását célzó fejlesztésekről, 26.o.)



Kérdőíves felmérések az akcióterületen

A pályázatban vállaltuk, hogy az "akcióterületen", a mélyszegénységben élő potenciális célcsoport körében a projekt kezdeti szakaszában (2012) és a végén (2014) kérdőíves adatfelvételt készítünk 1200-1200 fő megkérdezésével. 

2012-ben a „Hét falu - egy hálózat” projekt munkatársai 1200 kérdőívet vettek fel a potenciális célcsoportba tartozókkal. A személyi kérdőívet csak 18 éven felüliekkel vettük fel (egy háztartásban több személlyel is), valamint külön blokk vonatkozott a háztartásokra (háztartásonként egy kérdőív, összesen 552 háztartás). A megkérdezettek 95 százaléka aktív korú (18-64 éves) volt. Az állandó népesség adataival (2010) összevetve az látszik, hogy kutatásunkkal az akcióterületen élő 18-64 éves népesség 30 százalékát értük el. Megközelítőleg ennyire becsültük a „valamilyen szempontból” szegények arányát a hét település teljes népességén belül (1800-1900 fő, közülük aktív korú 1100-1200 fő). 

A pályázati útmutatóban szereplő mélyszegénység definíció szerint azok a személyek tartoztak ebbe a kategóriába, akikre a következő négy kritériumból legalább kettő teljesült: 

  • legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt; 
  • legfeljebb az iskola 9-10. osztályát végezték el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek; 
  • aktív korú inaktívak; 
  • kettőnél több gyermeket nevelnek. 

Adatfelvételünk eredménye alapján a tartós (legalább 3 éve) munkanélküliek aránya 22 százalék, a legfeljebb 10 osztályos végzettségűek aránya 67 százalék volt. A megkérdezett személyek 70 százaléka aktív korú inaktívnak minősült; kettőnél több gyereket a válaszadók 15 százaléka nevelt. A pályázati kiírás definíciója alapján képzett változó szerint a megkérdezett személyek 61 százaléka mélyszegénységben élőnek minősült. A mintában a cigány népesség súlyosan felülreprezentált (arányuk 65%). 

A 2014-es adatfelvétel során összesen 1217 fővel készült kérdőív. Közülük 995 főt az első körben (2012) is megkérdeztünk, így a 2014-es (egyéni) minta 82 százalékban megegyezik az első felmérés mintájával. Az első mintavételben a megkérdezettek településenkénti száma arányos volt a falvak lakosságának számával és a „mélyszegénységben élők” becsült létszámával. A 2014-es adatfelvétel is ezt a módszert követte, így a válaszadók településenkénti száma és aránya közel azonos a két mintában.

A 2012-es és a 2014-es kutatási beszámoló letölthető. 


Eredmények, tanulságok

A „Hét falu – egy hálózat” projekt számunkra is jelentős tanulási folyamat volt. Egyfelől olyan szakmai eszközöket, módszereket alkalmaztunk, amelyekkel korábban sikerült mélyszegénységben élő, főként cigány közösségeket dinamizálnunk, társadalmi integrációjukat elősegítenünk. Ilyen volt az egri Béke-telep, a szomolyai és a siroki telepfelszámolási program vagy egerbaktai szolgáltatásaink. Másfelől viszont számos újdonságot és jelentős kihívást tartogatott a közel hároméves beavatkozás: alapítványunk ekkora volumenű, európai uniós projektet korábban még nem valósított meg, munkatársaink száma megtöbbszöröződött, néhány településen ismeretlenül kezdtük meg a munkát, a helyi erőforrások és a potenciális partnerek felkutatását. 

A settlement házakat minden településen létrehoztuk, számos szegény és nem szegény, roma és nem roma embert sikerült elérnünk, intenzív kapcsolatot alakítottunk ki helyi közösségekkel, a községek döntéshozóival és szakembereivel. Az együttműködések azonban nem mindig gördülékenyek, az önkormányzatok érdekei sokszor ellentétesek voltak céljainkkal, illetve sokszor nehéz volt kimozdítani a helyi szakembereket mindennapi rutinjukból. Könnyen lehet, hogy gyakran mi sem a megfelelő utakat választottuk.

A projekt fontos eleme volt olyan helyi civil szervezetek létrehozása vagy megerősítése, amelyek később, a projekt után is képesek a helyben megalapozott folyamatok továbbvitelére, a település dinamizálására, a „Hét falu” közösségi házak működtetésére. Világosnak tűnt akkor és ma (2017-ben) is az, hogy a kevés erőforrással, tapasztalattal, információval rendelkező kistelepülési egyesületeket nem lehet a projekt végén magukra hagyni. Folyamatos háttér támogatásra, szakmai iránymutatásra és koordinációra van szükségük. Mindez fontos szempontként, elemként jelenik meg a "Hét falu - egy hálózatot" követő projektjeink többségében. 

A projektről részletes információk olvashatók a nyitófüzetben és a zárókiadványban



Projektadatok

Projekt címe, száma: "Hét falu - egy hálózat" Peremhelyzetű falvak összefogása három kistérség határán - TÁMPOP-5.1.3-09/2-2010-0015 

Megvalósítók: Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa (főpályázó), Kárpátok Alapítvány - Magyarország (konzorciumi partner)

Projekt időtartama: 2011. 11. 01. - 2014. 06. 30.

Projekt költségvetése: 168 588 924 Ft.

A projekt helyszíne: Bükkszentmárton, Egerbakta, Hevesaranyos, Sirok, Szajla, Szúcs, Terpes

A projekt támogatója: Új Széchenyi Terv (EU, TÁMOP 5.1.3. konstrukció)





Romade logó

Kézműves termékek azoktól, akikkel dolgozunk. Vásárlásával őket és egyesületeiket támogatja.

tovább
Szeta vendégház logó

Szálláslehetőség 15 férőhelyes családi házban. Ha nálunk száll meg, hátrányos helyzetű gyerekek tanulását támogatja.

tovább
Szeta logó

Támogasson minket! Egyszeri vagy rendszeres, egyszerű bankkártyás támogatás. Köszönjük!

tovább
CKA logó EEA Norway logó EEA logó EMOP logó Hétfalu logó Svájci hozzájárulás logó