Szúcs község Heves megye Bélapátfalvai kistérségében.
Fekvése
A Mátra és a Bükk hegység között a 25-ös főút mellett, egy kis völgyben található.
Története
Szúcs nevét 1349-ben említette először oklevél, mint Bellyényi Laczk fia István birtokát, aki a birtokot a Bél nemzetségbeli Bökény fia Tamásnak adta zálogba 12 aranyforintért. Az 1546-ban több nemes család birtoka volt, és az ez évi adóösszeírásba 6 portát vettek itt fel, majd 1552-ben 4, 1554-ben 3, 1564-ben szintén 3 portát számoltak itt össze. 1589–1590-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet, az 1635. évi összeírásban 1, 1647-ben szintén 1, 1686-ban fél portát írtak össze itt. 1693-ban Pap László birtoka volt, akinek itt 3 jobbágya és serfőzdéje is volt, kívüle még Gosztony István és Gyürky István is birtokos volt itt. 1741-ben a gróf Keglevich család és Berthóthy István birtoka, a 19. század első felében Draskóczy Sámuelnek volt itt földesúri joga, később a Lipthay család volt birtokosa.
1910-ben 759 lakosából 610 magyar, 66 német, 26 szlovák volt. Ebből 662 római katolikus, 35 református, 20 evangélikus volt.
A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Római katolikus temploma
