Szakmai anyagok

  • Hidak és sorompók. A telepfelszámolásban, a településeken végzett terepmunka tapasztalatai és integrációs hatásai

    A tanulmány három helyszínen (Eger, Szomolya, Sirok), telepi körülmények között élő cigány családokkal végzett munka tapasztalatait foglalja össze. Közös pontja a három terepmunkának a folyamatos jelenlét, a civil szervezet generálása, fejlesztése, közösségi ház kialakítása. A tanulmány célja, hogy egyrészt bepillantást nyújtson a mindennapi folyamatokba, az eredmények és kudarcok hátterébe, másrészt a gyakorlati munka alapján néhány elemzési szempontot követve a cigányság társadalmi integrációjának kérdéseit elemezze. Farkas Zsuzsanna tanulmánya a Társadalmi Együttélés e-folyóiratban olvasható.

  • Peremhelyzetben

    A "Hét falu - egy hálózat" Peremhelyzetű falvak összefogása három kistérség határán c. projektünk keretében, hét hátrányos helyzetű kistelepülésen végzett első kutatásunk (2012) eredményeit foglalja össze a tanulmány. Kérdőíves adatfelvétellel, közel 1200 főt (550 háztartás) megkérdezve vizsgáltuk az alacsony társadalmi státuszú, hátrányos helyzetű, szegénységben, kirekesztettségben élő emberek, háztartások életkörülményeit, valamint azt, hogy milyen mértékben vesznek részt, illetve milyen mértékben szeretnének részt venni a helyi közösséget és a települést érintő tevékenységekben, döntésekben, fejlesztési folyamatokban.

  • Peremhelyzetben 2.

    A „Hét falu – egy hálózat” Peremhelyzetű falvak összefogása három kistérség határán c. projekt második adatfelvételének eredményei, a 2012-es és a 2014-es kutatási eredmények összehasonlító elemzése

  • Közösségfejlesztés, mint a cigánytelepek, cigány közösségek integrációs lehetősége

    "A SZETA Egri Alapítványa több mint két évtizede tekinti célcsoportjának a hátrányos helyzetű lakosságot, ezen belül is különös figyelmet fordít a mélyszegénységben élő és/vagy a roma népességre. A mindennapok során alakultak, formálódtak ki azon tevékenységeink, amelyek ma már egymásra épülő rendszert alkotnak. Munkánk a settlement hagyományokból táplálkozik, alapvetése a közösségi munka, a közösség dinamizálása és fejlesztése. A következőkben az Alapítvány három olyan programjáról számolunk be, amelyek során cigánytelepek szűntek meg, vagy alakultak át: az egri teleprehabilitációról, a szomolyai és a siroki telepfelszámolásokról." Farkas Zsuzsanna tanulmánya a Közösségi munka – társadalmi bevonás – integráció című, Budai István és Nárai Márta által szerkesztett kötetben (2011), illetve a Párbeszéd szociális munka-folyóiratban (2014) olvasható

  • Ifjúságkutatás és közösségfejlesztés Felnémeten. Rendhagyó kutatási beszámoló

    Az Egri Kulturális és Művészeti Központ felkérésére végzett, a felnémeti fiatalokról szóló kutatást (2011) a közösségépítés eszközének tekintettük. Ifjúsági csoport szervezésébe fogtunk azzal a szándékkal, hogy a csoport tagjai rendszeres felkészülés mellett a kutatás tevékeny részesei legyenek. Erről a folyamatról és a 400 „felnémeti” fiatal megkérdezésén alapuló kutatásról szól a beszámoló. Az összegző tanulmány számot ad az ifjúsági közösségépítés fontosabb pontjairól, a fiatalok bevonásáról, és bemutatja a kutatás eredményeit, tanulságait.

  • Egy tradicionális cigány közösség integrációs törekvései

    "Ebben a tanulmányban a magyar társadalomtörténet egy sajátos szelete tárul elénk, konkrétan egy cigány közösség közel 150 éves története, amely az itt élő családok egymást követő generációinak sorsából bontakozik ki." Farkas Zsuzsanna doktori disszertációja (2009) az egri (felnémeti) tradicionális cigány telepen, a Béke-telepen élők társadalmi integrációjának jellemzőit vizsgálja kapcsolathálózati megközelítésben. Az évekig tartó kutató munka során több, mint 100 életút interjú készült a telepen élőkkel, ezekre épül a mélyreható elemzés.

  • Ide lőjetek! A Hír Tv Célpont című műsora Szúcson

    A Hír Tv Célpont című műsora 2014. október 15-én járt Szúcson, a riportot október 24-én adta le a Hír Tv. Az a Célpont, amely a kamera fölényének kíméletlen kihasználásáról, az újságírói etika teljes eltiprásáról ismert. Ezt most egy kistelepülés civil szervezetének megalázásával és az információk meghamisításával ismét bizonyították. Csak a hangulat kedvéért: Bohár Dániel szerkesztő-riporter és stábja – ahogy ezt a Szúcs Községért Egyesület elnöke, Csóka Sándorné elmondta – kedélyesen kávézgatott a riport előtt. A riporter még azt is megjegyezte, olyan jó ez a hely, hogy vagy kétszáz évet is le lehetne itt élni. Aztán kamera csőre tölt, indul a vadászat… Farkas Zsombor írása

  • Az átmeneti gyerekotthon bezárásáról

    A SZETA Egri Alapítványa által, a gyermekvédelmi törvény alapján 1998 óta működtetett gyermekek átmeneti otthonát az egri önkormányzat - szakmai egyeztetés nélkül - 2012. decemberben felszámolta. "Az írás egy helyi ügyről szól. Nem sok embert érint. Érdektelennek tűnhet sokak számára, hiszen van ilyen bőven manapság. Mégis úgy gondoltuk, a SZETA Egri Alapítványának dolga, felelőssége, hogy összegezze és véleményezze a történteket." 

  • Hogyan vész el az utolsó szalmaszál…

    Kis egri esettanulmány három gyerek sorsáról, szociális, gyermekjóléti és pedagógiai munkáról. "Eger város 2012. december végén – a polgármester, a szociális és családvédelmi iroda vezetőjének és a kistérségi gyermekjóléti intézmény igazgatójának erős nyomására, a közgyűlés döntésével – bezárta az 1998 óta működő gyermekek átmeneti otthonát. Az intézményt, amely a Gyermekvédelmi törvény szerint gyermekjóléti alapellátás, (saját ingatlanában, ellátási szerződések keretében) a Szegényeket Támogató Alap (SzETA) Egri Alapítványa működtette a kezdetektől. A megszüntetés hátterében valószínűleg nem anyagi okok álltak, minthogy a város ellátási szerződést kötött Gyöngyössel. A képviselőtestület ráadásul arról is döntött, hogy a SzETA Egri Alapítványa a város (a kistérség) addigi anyagi hozzájárulása nélkül, kizárólag az állami normatívából és saját forrásaiból sem fejezheti be legalább ezt a tanévet a bentlakó gyerekekkel."

  • Helyzetkép az észak-magyarországi szegény gyerekek iskolai életéről

    A kismintás kérdőíves kutatás a szegény családokban élő gyerekek létfeltételeit és iskolai helyzetét mérte fel 2002-ben, hangsúlyozottan a roma és nem roma családok életkörülményeire koncentrálva. Az elemzés bemutatja a gyerekek családi hátterét, környezetét, részéletesen vizsgálja tanulási feltételeiket, körülményeiket, tanulmányi eredményüket, illetve a jövőbeni elképzeléseket, terveket. Farkas Zsuzsanna tanulmánya a Szociológiai Szemlében.

Romade logó

Kézműves termékek azoktól, akikkel dolgozunk. Vásárlásával őket és egyesületeiket támogatja.

tovább
Szeta vendégház logó

Szálláslehetőség 15 férőhelyes családi házban. Ha nálunk száll meg, hátrányos helyzetű gyerekek tanulását támogatja.

tovább
Szeta logó

Támogasson minket! Egyszeri vagy rendszeres, egyszerű bankkártyás támogatás. Köszönjük!

tovább
CKA logó EEA Norway logó EEA logó EMOP logó Hétfalu logó Svájci hozzájárulás logó